gyulaierkelkorus.hu

Kórustörténet

Gyula város énekkarai a kezdetektől:
1867 Két dalkör párhuzamosan működik

Gyulai Magán Dalkör-
Karnagy: Erkel László, majd Erkel Gyula
Gyulai Dalegylet

Gyulán nagy hagyományai vannak a kóruséneklésnek. A város történetét taglaló dokumentumok szerint az első énekkart az 1500-as évek elején a virágzásának tetőpontját élő gyulai plébánia hozta létre és működtette egy Gergely nevű orgonista közreműködésével. A közös éneklés történéseiről a fenti dokumentumok a XVI. századot követően az 1800-as évek közepétől tesznek ismét említést.

Oka lehet mindennek az a tény is, hogy hazánkban a XIX. század közepén kezdtek működni a magyar dalegyletek, melyek azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy műveljék a magyar dalt, fejlesszék a zene- és énekkultúrát. Ennek a mozgalomnak állt élére Erkel Ferenc az 1860-as években. "A mozgalom felbecsülhetetlen értéke volt, hogy az elnyomás éveiben ápolta a magyar szót. Akkor, amikor a legnagyobb szükség volt rá, amidőn száműzött volt a magyar szó és a magyar gondolat. Őrizte a magyar érzést, kifejezte a nép minden vágyát és reményét." A magyar dalosok korán felismerték, hogy működésüknek úgy lehet erősebb hatása, ha országos szervezetbe tömörülnek. Ez a felismerés állította Erkel Ferencet a magyar dalos-egyesületek élére. 1864-ben indultak el ezen az úton, s 1867-ben megalakult az Országos Magyar Daláregyesület Aradon, melyet 14 éven keresztül vezetett, irányított és szervezett városunk nagy szülötte.

A fellendülő magyar dalkultúra bizonyságtétele, - a 300 évvel korábbi kezdetek után - hogy az Erkel Ferenc kezdeményezésére alakult "Gyulai Magán Dalkör" szereplésével találkozunk a gyulai Kazinczy-ünnepélyen 1859. november 26-án, amikor Kölcsey Himnuszát Erkel zenéjével adták elő. A koncert fellépői között voltak a műkedvelő énekeseken kívül az Erkel család ifjabb és idősebb tagjai - mint a 11 éves Ágnes, a 15 éves László, János, Teréz és maga Erkel Ferencné - is.

A város dalszeretetének további bizonyítéka a Zenészeti Lapok 1867. július 1-i számának tudósítása: "Amint értesültünk, B. Gyulán egy jelesen szervezett és iskolázott dalárda működik. Karmesterük Erkel Ferenc egyik B. Gyulán lakó, szép készültségű fia, ki nagy buzgalmat fejt ki a dalárda körül". A "szép készültségű" fiú Erkel László, aki később Pozsonyban Bartók Bélát tanította zongorázni.

A város története az Erkel László vezényletével működő Gyulai Magán Dalkört tekinti a mai énekkar - kimutatható és igazolható - ősének.

Azután Erkel Gyula vezetésével működött a dalárda, amelynek jeligéje kifejezi a dalos-mozgalom legszebb célkitűzéseit: "Zengjen a dal bércen, síkon, éljen soká a drága hon!"


Nem sokkal később ugyancsak a Zenészeti Lapokból - 1867. november 3. - értesülhetünk, hogy "B. Gyulán Gyulai Dalegylet címen új dalárda alakult. A már ott régebben megalakult és működő magán dalkörtől egészen külön szervezé magát. Gyulának eszerint két dalárdája van, míg sok népes és művelt magyar városban egy sem tud létrejönni."

1872

Békés megyei Daláregyesület
Karnagy: Niedermayer Antal

1872-ben Niedermayer Antal karnagysága alatt új Dalárda jött létre. A "Békésmegyei Daláregyesület" 1872. augusztus 3-5-én Gyulán rendezett dalos-ünnepet, melyre Erkel Ferencet is meghívták, aki indulót szerzett erre az alkalomra (Dalolj, dalolj ...). Az ünnepélyen azonban nem vehetett részt. Az indulót fia, Erkel Gyula vezényelte. A következő hónapban sorra kerülő nagyváradi dalos-találkozón azonban az indulót a szerző vezénylésével is bemutathatták a megyei dalosok.

1876

Gyulai Ifjúsági Ének- és Zeneegylet
Karnagy: Jisza József

1876-ban Göndöcs Benedek elnökletével Gyulai Ifjúsági Ének- és Zeneegylet is alakult, melynek karnagya Jisza József volt.

Az időközben feloszlott férfi dalkör helyett ismét egy magán dalkör kezdte meg működését, amely 1874. szeptember 28-án részt vett a római katolikus nagytemplom új orgonája javára rendezett hangversenyen, melyen Erkel Sándor - Erkel Ferenc fia - is közreműködött zongorajátékával. 1875. december 8-án a római katolikus nagytemplom fennállásának századik évfordulóján, egyúttal az új orgona felszentelésén a szentmise alatt a magándalkör zengte azt az alkalmi éneket, (Buzgó kebellel ...) melyet e százados ünnepélyre Göndöcs Benedek felkérésére Erkel Ferenc szerzett. /A mű a jelenleg működő Erkel Ferenc Vegyeskar állandó repertoárjának része./

1890

Gyulai Polgári Dalkör
Karnagy: Kristóffy Ernő

1890-ben a rövid ideig fennálló magándalkör helyett Kristóffy Ernő okleveles zenetanár vezetése és Göndöcs Benedek elnöklete alatt megalakult a Gyulai Polgári Dalkör, melynek 1891-ben mintegy 30 tagja volt.

1896

Erkel Ferenc Dalkör
Karnagy: Székely Lajos

1896-ban a dalkör Székely Lajos tanító irányításával újjáalakult és az Erkel Ferenc Dalkör nevet vette fel. Folyamatos működése még 1938-ban is tartott, s tagjai csak férfiak voltak.

1925

Református énekkar (férfi, később vegyes kar)
Karnagy: Kertész Lajos

1928

Cecília Kórus
Karnagy: Huszár László

1950

Béke Művészegyüttes Vegyeskar
az utóbbi három kórus tagjait tömörítette.
Karnagy: Simon Mihály

1957

Szövetkezetek Erkel Művészegyüttese

1959

Erkel Énekkar
Karnagy: Gajdár László, majd Kalotaszegi András

1965

Erkel Kamarakórus


1976-87, majd 1993-

Erkel Ferenc Vegyeskar
Karnagy: Rázga József, majd Perlaki Attila, aki a kórust ma is vezeti.